A textilszálak 17 tulajdonságai

A textilszálak 17 tulajdonságai

01

Kopásállóság

A kopásállóság a kopási súrlódásnak ellenálló képességre utal, ami hozzájárul a szövetek tartósságához. A nagy szakítószilárdságú és jó kopásállóságú szálakból készült ruhadarabok hosszú ideig tartanak, és hosszú idő után nem mutatják a kopás jeleit.

A nylont széles körben használják sportkabátokban, például síkabátokban, futballmezekben. Ennek az az oka, hogy szilárdsága és kopásállósága kifejezetten jó. Az acetátot gyakran használják felsőruházati cikkek és kabátok bélésében, kiváló burkolatának és alacsony költségének köszönhetően.

Az acetát gyenge kopásállósága miatt azonban a bélés hajlamos kikopásodni vagy lyukakat képezni, mielőtt a kabát külső szövete megfelelően kopna.

02

Vízelnyelés

A vízfelvétel a nedvességfelvétel képessége, amelyet általában a nedvesség visszanyerésével fejeznek ki. A szálak vízabszorpciója a száraz szálak által a levegőben felvett nedvesség százalékos arányára vonatkozik normál körülmények között, 70 °F (21 °C-nak felel meg) és 65 százalékos relatív páratartalom mellett.

A vizet elnyelő szálakat hidrofil szálaknak nevezzük. Minden természetes növényi és állati szál, valamint két mesterséges szál – a viszkóz és az acetát – hidrofil szálak. Azokat a rostokat, amelyek nehezen szívják fel a vizet, vagy csak kis mennyiségű vizet tudnak felszívni, hidrofób rostoknak nevezzük. A viszkóz, a lyocell és az acetát kivételével minden műszál hidrofób. Az üvegszálak egyáltalán nem szívják fel a vizet, és más szálak nedvességvisszanyerése általában 4 százalék vagy kevesebb.

A szálak vízfelvétele számos alkalmazási területet érint, többek között:

Bőrkomfort: A rossz vízfelvétel miatt az izzadság áramlása hideg és nedves érzést okozhat.

Statikus: A hidrofób szálaknál ruhatapadási és szikrázási problémák léphetnek fel, mert kevés nedvesség segíti a szálak felületén felgyülemlett töltött részecskék eloszlatását, és a por is a szálakhoz húzódik, és a statikus elektromosság miatt hozzátapad.

Mosás utáni méretstabilitás: Mosás után a hidrofób szálak kevésbé zsugorodnak, mint a hidrofil szálak, és a szálak ritkán duzzadnak, ez az egyik oka a textilzsugorodásnak.

Folteltávolítás: Könnyű eltávolítani a foltokat a hidrofil szálakról, mert a szálak egyszerre szívják fel a mosószert és a vizet.

Vízlepergető képesség: A hidrofil szálak általában nagyobb vízlepergető képességet és tartós utókezelést igényelnek, mivel ez a kémiai kezelés víztaszítóbbá teheti ezeket a szálakat.

Ráncok helyreállítása: A hidrofób szálak általában jobban ráncosodnak, különösen mosás után, mert nem szívják fel a vizet, nem duzzadnak és ráncos állapotban száradnak.

03

kémiai hatás

A szálak jellemzően a textilfeldolgozás (pl. festés, kikészítés) és az otthoni/szakszerű ápolás vagy tisztítás során (pl. szappannal, fehérítővel, vegytisztító oldószerrel stb.) érintkeznek vegyszerekkel. A vegyszer típusa, a hatás intenzitása és a hatás időtartama határozza meg a szálra gyakorolt ​​hatás mértékét. Fontos megérteni a vegyszerek különböző szálakra kifejtett hatását, mivel ez közvetlenül kapcsolódik a tisztításhoz szükséges gondozáshoz.

A rostok eltérően reagálnak a vegyi anyagokra. Például a pamutszálak savállósága viszonylag alacsony, míg a lúgállóság nagyon jó. Ezenkívül a pamutszövetek a kémiai gyanta, nem vasaló felületkezelés után egy kis szilárdságot veszítenek.

04

lefedettség

A lefedettség egy tartomány kitöltésének képességére utal. A durva vagy hullámos szálak jobb fedést biztosítanak, mint a finom, egyenes szálak. A szövetek melegek, telítettek, és kevesebb szálat igényelnek a szövéshez.

A gyapjú széles körben használt szál a téli ruházatban, mert hullámosodása kiválóan fedi az anyagot, és nagy mennyiségű csendes levegőt hoz létre az anyagban, amely szigeteli a kinti hideget. A szálfedés hatékonysága függ a keresztmetszeti formájától, hosszirányú elrendezésétől és tömegétől.

05

rugalmasság

A rugalmasság azt a képességet jelenti, hogy feszültség hatására megnő a hossz (megnyúlás), és egy külső erő felszabadulása után visszatér a sziklás állapotba (helyreállás). A szálakra vagy szövetekre ható külső erők megnyúlása kényelmesebbé teheti a ruházatot, és kevésbé terheli a varratokat.

Hajlamos a szakítószilárdság növelésére is. A teljes felépülés segíthet megelőzni a könyökben vagy térdben az anyag megereszkedését, ezáltal megakadályozza a ruha laza deformálódását. Azokat a szálakat, amelyek legalább 100 százalékban nyúlhatnak, rugalmas rostoknak nevezzük. A spandex szál (a spandexet Lycra-nak is hívják, hazánk a spandex) és a gumiszál tartozik ehhez a száltípushoz. A nyúlás után ezek a rugalmas szálak szinte erővel vissza tudnak térni eredeti hosszukra.

06

környezeti feltételek

A környezeti feltételek eltérően hatnak a rostokra. Nagyon fontos, hogy a szálak és a keletkező szövet hogyan reagál az expozícióra, tárolásra stb.

Íme néhány példa:

A gyapjúruházatot tárolás közben óvni kell a lepkéktől, mivel hajlamosak a gyapjúlepkék táplálására.

A nejlon és a selyem huzamosabb ideig tartó napfény hatására veszít erejéből, ezért általában nem használják függönyök és ajtók, ablakok készítésére.

A pamutszál hajlamos a penészedésre, ezért nedves környezetben nem tárolható huzamosabb ideig.

07

Gyúlékonyság

A gyúlékonyság egy tárgy azon képességére utal, hogy meggyullad vagy éghet. Ez azért fontos tulajdonság, mert az emberek életét mindig különféle textíliák veszik körül. Tudjuk, hogy a ruházat vagy a belső bútor gyúlékonyságánál fogva súlyos fogyasztói sérülést és jelentős anyagi kárt okozhat.

A szálakat általában gyúlékony, nem gyúlékony és égésgátló osztályba sorolják:

A gyúlékony szálak olyan szálak, amelyek könnyen meggyulladnak, és tovább égnek.

A nem gyúlékony szálak olyan szálakra utalnak, amelyeknek viszonylag magas égési pontja és viszonylag lassú égési sebessége van, és az égő forrás evakuálása után önkialszik.

Az égésgátló szálak olyan szálak, amelyek nem égnek meg.

A gyúlékony szálakból kidolgozással vagy a szálparaméterek megváltoztatásával égésgátló szálakat lehet készíteni. Például a hagyományos poliészter gyúlékony, de a Trevira poliészter égésgátló hatású.

08

lágyság

A puhaság a szálak azon képességére utal, hogy ismételten meghajolnak anélkül, hogy eltörnének. A puha szálak, mint például az acetát, megtámasztják a jó fedőréteggel rendelkező szöveteket és ruhákat. A merev szálak, például az üvegszálak nem használhatók ruházat készítésére, de felhasználhatók dekorációs szövetekben, amelyeknek viszonylag merevnek kell lenniük. Általában minél finomabbak a szálak, annál jobb a drapálhatóság. A puhaság az anyag tapintását is befolyásolja.

Míg gyakran jó kendőre van szükség, néha merevebb szövetekre van szükség. Például a köpenyekkel ellátott ruhákon (olyan ruhák, amelyek a vállra lógnak és kihajthatók) használjon merevebb anyagot a kívánt forma eléréséhez.

09

érez

A kéz az az érzés, amikor szálakat, fonalat vagy szövetet érint. A szál keze érzi alakjának, felületi jellemzőinek és szerkezetének hatását. A szálak alakja eltérő, lehet kerek, lapos, többlobális és így tovább. A rostfelületek is eltérőek, például simaak, szaggatottak vagy pikkelyesek.

A szálak alakja vagy göndör vagy egyenes. A fonal típusa, a szövet szerkezete és a befejezési folyamat szintén befolyásolhatja az anyag tapintását. Az olyan kifejezéseket, mint a puha, sima, száraz, selymes, merev, érdes vagy érdes, gyakran használják az anyag kézfejének leírására.

10

ragyogás

A fényesség a fénynek a szál felületén való visszaverődésére utal. A szálak különböző tulajdonságai befolyásolják fényüket. A fényes felület, a kisebb görbület, a lapos keresztmetszeti forma és a hosszabb szálhossz fokozza a fényvisszaverődést. A szálgyártás húzási folyamata növeli annak fényét azáltal, hogy felületét simábbá teszi. Mattítószer hozzáadása tönkreteszi a fény visszaverődését és csökkenti a fényességet. Ily módon szabályozható a hozzáadott mattítószer mennyisége, és optikai szálak, matt szálak és nem optikai szálak állíthatók elő.

Az anyag fényét a fonal típusa, a szövés és az összes felület is befolyásolja. A fényesség követelményei a divatirányzatoktól és a vásárlói igényektől függenek.

11

pelyhesedés

A pelyhesedés azt jelenti, hogy a szövet felületén néhány rövid és törött szál kis golyókká összegabalyodik. A szálak akkor alakulnak ki, amikor a szálak végei elszakadnak az anyag felületétől, általában a kopás miatt. A foltosodás nemkívánatos, mert az olyan anyagokat, mint például az ágynemű, elöregszik, csúnya és kényelmetlenné teszi. A pomákat a gyakran dörzsölt területeken készítik, például a gallérokon, az ujjak alatt és a mandzsetta szélén.

A hidrofób szálak hajlamosabbak a foltosodásra, mint a hidrofil szálak, mivel a hidrofób szálak nagyobb valószínűséggel vonzzák egymáshoz a statikus elektromosságot, és kevésbé esnek le a szövet felületéről. A pomponok ritkán láthatók 100 százalékos pamut ingeken, de meglehetősen gyakoriak a hasonló poliészter-pamut keverékű ingeken, amelyeket egy ideje viseltek. Míg a gyapjú hidrofil, a pom-poms pikkelyes felülete miatt jön létre. A szálak egymás körül csavarodnak és csavarodnak, pom-pomot alkotva. Az erős szálak könnyedén tartják a pom-pomokat az anyag felületén. Könnyen eltörhető, alacsony szilárdságú szálak, amelyek nem hajlanak könnyen, mert a pom-pomok könnyen leesnek.

12

ellenálló képesség

A rugalmasság az anyag azon képességére utal, hogy rugalmasan helyreáll a hajtogatás, csavarás vagy csavarás után. Ez szorosan összefügg a ránctalanító képességgel. A jobb rugalmasságú szövetek kevésbé hajlamosak a ráncosodásra, ezért általában megőrzik jó formájukat.

A vastagabb szálnak jobb az ellenálló képessége, mert nagyobb a tömege a feszültség felvételéhez. Ugyanakkor a szál alakja a szál rugalmasságát is befolyásolja. A kerek szálak rugalmasabbak, mint a lapos szálak.

A rost jellege is tényező. A poliészter szálak ellenálló képessége kiváló, a pamutszálaké viszont gyenge. Nem meglepő tehát, hogy ezt a két szálat gyakran keverik olyan termékekben, mint a férfi ingek, női bő felsők és ágyneműk.

A jól visszapattanó szálak némi gondot okozhatnak, ha észrevehető redőket kell létrehozni a ruhadarabon. A gyűrődések könnyen kialakulhatnak a pamut vagy farmer anyagokon, de nem olyan könnyen a száraz gyapjúszöveteken. A gyapjúszálak ellenállnak a hajlításnak és a gyűrődésnek, és végül kiegyenesednek.

13

Relatív sűrűség

A relatív sűrűség a rostok tömegének és a víz tömegének arányát jelenti 4 fokos azonos térfogatban. A könnyű szálak melegen tartják az anyagot anélkül, hogy terjedelmesek lennének, így vastag, terjedelmes szövetet hozhat létre, de megtartja a súlyát. Az akrilnitrilszál erre a legjobb példa, sokkal könnyebb, mint a gyapjú, de tulajdonságai hasonlóak a gyapjúhoz, ezért széles körben használják könnyű és meleg takarók, sálak, vastag zoknik és egyéb téli cikkek szöveteiben.

14

Statikus elektromosság

A statikus elektromosság két különböző anyag egymáshoz való súrlódása során keletkező elektromos töltés. Amikor elektromos töltés keletkezik és felhalmozódik az anyag felületén, akkor a ruhadarab lesz az, amely a viselőjéhez tapad, vagy a szösz, amely az anyaghoz tapad. Amikor a szövet felülete érintkezésbe kerül az idegen testtel, elektromos szikra vagy áramütés keletkezik, ami gyors kisülési folyamat. Ha a szál felületén a statikus elektromosság azonos elektrosztatikus átviteli sebességgel keletkezik, a statikus elektromosság jelensége kiküszöbölhető.

A szálakban lévő nedvesség vezetőként eltávolítja az elektromos töltéseket, és megakadályozza a fent említett elektrosztatikus hatásokat. A hidrofób szálak, mivel nagyon kevés vizet tartalmaznak, hajlamosak statikus elektromosság létrehozására. A statikus elektromosság a természetes rostokban is keletkezik, de csak nagyon száraz állapotban válik hidrofóbbá. Az üvegszálak kivételt képeznek a hidrofób szálak közül, kémiai összetételük miatt felületükön nem képződhetnek statikus töltések.

Az Ebitrobic szálakat (elektromosságot vezető szálakat) tartalmazó szöveteknél nincs ok a statikus terhelés miatt aggódni, és a bennük lévő szén vagy fém lehetővé teszi, hogy a szálak átadják a felgyülemlett statikus töltéseket. Mivel a szőnyegeken gyakran vannak problémák a statikus elektromossággal, nejlonokat, például Monsanto Ultront használnak a szőnyegeken. A Trobic rost kiküszöböli az áramütést, a szövet illeszkedését és a por felszívódását. A speciális munkakörnyezetekben fennálló statikus elektromosság veszélye miatt nagyon fontos, hogy alacsony statikus szálakat használjunk aluljárók kialakításához kórházak, számítógépek közelében, valamint gyúlékony és robbanásveszélyes folyadékok vagy gázok közelében lévő munkaterületeken.

15

erő

Az erő egy rost azon képessége, hogy ellenáll a stressznek. A szál szilárdsága a szál töréséhez szükséges erő, gramm per denierben vagy centinewton per texben kifejezve (legális mértékegység).

16

hőre lágyuló

A szál hőálló képessége fontos tényező, amely befolyásolja az alkalmazási teljesítményt. Gyakran ez is egy fontos tényező, amelyet figyelembe kell venni a szálfeldolgozás során, mivel a szálak számos kelmealakítási folyamat során hőhatásnak vannak kitéve, például festés, vasalás és hőkezelés során. Ezen túlmenően a fűtést gyakran alkalmazzák a ruházati és belső bútorok ápolására és frissítésére.

Egyes hőhatások csak átmenetiek, és a cselekvés során észrevehetők. Például a festésnél a szálak tulajdonságai melegítés közben megváltozhatnak, de lehűlés után visszaállnak a normál kerékvágásba. Néhány hőhatás azonban tartós is lehet, mivel maguk a rostok lebomlanak a hő hatására bekövetkező molekuláris átrendeződések következtében. A hőbeállítás viszont megváltoztatja a molekuláris elrendeződést, így az anyag stabilabb (minimális zsugorodás) és gyűrődésállóbbá válik, de észrevehető degradáció nélkül. Azonban a hosszabb ideig tartó magas hőmérsékletnek való kitettség romlást, például szilárdságvesztést, szálzsugorodást és elszíneződést okozhat. Sok fogyasztó tapasztalta a szövetek súlyos károsodását, sőt a ruhadarabok károsodását is a túl magas hőmérsékleten végzett vasalás következtében.

Hevítéskor a hőre lágyuló szálak meglágyulnak, és magasabb hőmérsékleten folyékony halmazállapotúvá olvadnak. Sok mesterséges szál hőre lágyuló műanyag. A hőre lágyuló szálakat tartalmazó szövet hőkezelésével a szálak megolvadása nélkül ráncok és redők keletkeznek, a hőmérséklet csökkentésével tartós gyűrődések és hajtások keletkezhetnek. A hőre lágyuló szálak hevítéskor (lágyításkor) formába önthetők, az öntött forma pedig hűtve megmarad (műselyemből készült ruhák vasalásakor ügyelni kell arra, hogy elkerüljük a meglágyulást vagy megolvadást. Lágyításkor vagy olvadáskor az anyag ragadni kezd a vasaláshoz) és a gyűrődések maradandóak lesznek, hacsak a magasabb hőmérséklet nem szünteti meg az eredeti hőbeállítási hatást. Ezzel a módszerrel a ruha formája is kialakítható, és a hőre lágyuló anyag jó méretstabilitással rendelkezik.

17

nedvszívó

A felszívás a rostok azon képességére utal, hogy a nedvességet egyik helyről a másikra szállítják. Normális esetben a nedvesség a szálak felülete mentén szállítódik, de folyadékok is átjuthatnak a szálakon, amikor a szálak felszívják. A szálak felszívódási hajlama gyakran a külső felület kémiai és fizikai összetételétől függ. A sima felület csökkenti a nedvszívó hatást.

Egyes szálak, mint például a pamutszálak, hidrofilek, és jó nedvszívó tulajdonságokkal is rendelkeznek. Más szálak, mint például az olefinek, hidrofób szálak, de jó nedvszívó tulajdonságokkal rendelkeznek, ha a denier kicsi (azaz nagyon finom szálak). Ez a tulajdonság különösen fontos az olyan ruházati cikkeknél, mint az edző- és futóruházat. Az emberi test által kiürített izzadság a szálfelület mentén felszívódással a ruha külső felületére kerül, és elpárolog a levegőbe, ezáltal jobb kényelmet biztosít.